Mivel az iskolai évkönyvbe nem kerülhetett be, ezért itt szeretném megosztani megemlékezésemet.
Emlékezzünk egy nagy
tudású pedagógusra, akik már nem adhatja át tudását az utókornak.
Kozma Gizella tanárnő
sokak számára a főmumus volt a SZIKSZI-ben, legtöbben rettegve mentek az
óráira. Anekdoták és rémhírek keringtek róla. Személyisége hektikus volt,
nagyjából kiszámíthatatlan. Sokan abból alkottak teóriákat, hogy kontyba fogva
vagy kiengedve viseli a haját, többek ebből próbálták kitalálni, hogy mikor
kerül sor anyagleadásra vagy röpfeleltetésre.
Ezek után nehezen hihető,
de nekem Ő volt az egyik kedvenc tanárom. Persze ez azért is lehet, mert mindig
is szerettem az irodalmat. Gerliczki tanár úr lágyszívűsége után
valamennyiünket rémület fogta el harmadik év elején, mikor az ofő közölte, hogy
tanár úr elhagyott bennünket és Gizi nénit kapjuk helyette. Megvívtuk a kezdeti
kis csatákat, hiszen ő sem volt sztereotípiáktól mentes, volt néminemű
beskatulyázási törekvése. Szerencsére én ki tudtam törni az általa előre
megalkotott dobozból, s onnantól már jól tudtunk együttműködni.
Gizi néni valódi úrinő
volt, a maga kis szeszélyeivel, hajlobogtatásával, késéseivel. Viszont ezek
dacára hatalmas tudással volt felvértezve, mely tudást nem könyvből vagy
jegyzetből olvasva, hanem fejből mondva adta át számunkra. Hatalmas felelősség
volt rajta, hogy el tudjon bennünket juttatni az érettségiig, mert bár elődje
óriási tudással rendelkezett, de nagyfokú művészi hajlammal és túlzott engedékenységgel
viseltetett irányunkban, így eléggé le voltunk maradva a tananyagban. Gizi néni
viszont felvállalta azt, hogy 35 serdülőkorú lányt eljuttat az érettségiig.
Hatalmas felelősség és teher hárult rá. S Ő mégis tudta teljesíteni, mindenki
sikeresen vette az akadályt a végső megmérettetésen.
Szerettem az óráit, mert
mindig tudott számunkra újat mondani. S bár sokan vitatni fogják, de
visszaemlékezve, ha ki tudtad vívni az elismerését, akkor tudta értékelni a sok
felkészülést és a tudást.
Sőt az is meglepő lehet,
de számomra Ő adta a végső inspirációt, hogy jelentkezzek a Miskolci Egyetem
magyar szakára. Akkor, rajtam kívül álló okok miatt nem vettek fel. De drága
Gizi néni, szeretném jelenteni, hogy némi késéssel, de a harmadik diplomámat a
Miskolci Egyetemen szereztem, melyben a bejegyzés a szak megjelölésénél: magyar
nyelv és irodalom szakos bölcsész és középiskolai tanár.
Sajnos Gizi néni már sok
éve elhagyta a földi létet, pedig szívesen ellátogatnék hozzá és megosztanám
vele irodalmi kalandozásaim tapasztalásait.
Köszönöm Gizi néni a sok
pozitív energiát! Remélem, mikor megjelenik időnként egy-egy írásom, akkor
lobogó hajjal tapsol odafenn az égi katedrán! Nyugodjon békében!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése