Az egyik budapesti gyorsjárattal utaztam hazafelé vezető utam egyik szakaszán. A busz megállt az egyik kevésbé frekventált megállóhelyen. Már csak ez az egy megálló volt hátra a számomra optimális leszállóhelyig. A szokásos módon és meglepően sokan szálltak le és fel az utasok...valószínűleg a nagy meleg tette, senkinek nem volt kedve kutyagolni a hőségben.
Az ajtók nem zárultak az utascsere után, gondoltam szellőztet egy kicsit a sofőr, míg indulni tudunk tovább... aztán váltott a lámpa egyszer, kétszer, háromszor...a busz nem indult el a megállóból... az utasok nem tudták mi történik, lassan zúgolódni kezdtek magukban.
Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy a buszsofőr szedelőzködik... bepakolta a fekete táskájába az izzadtságát és hőérzetét valószínűleg csökkentő törölközőjét és ásványvízét, felkapta az útnyilvántartását tartalmazó sötét színű mappáját és kipattan a vezetőfülkéből. Az utasok értetlenül néztek egymásra.
A sofőr leszállt a buszról a holmijával együtt és átvágtatott a kétszer kétsávos út másik oldalára. Az utasok akkor látták, hogy ott áll egy másik busz,mögötte szervizkocsi...valószínűleg a korosodó jármű megadta magát a nagy melegnek.
Az utasok ezt követően egyre felfokozottabb hangulatban figyeltek az események további alakulását.
Látható volt, hogy a másik busz sofőrje is szedelőzködik.. törölköző, ásványvíz be a táskába, útnyilvántartás a hóna alatt és ő is nekiindult az esti csúcsforgalomban átvágni a négysávos úton, csak az ellenkező irányba, a mi buszunk felé.
A nagy sebességgel érkező autók között cikázva, életét kockáztatva sikeresen átért a túlpartra. Holmiját lepakolt a vezetőfülkében... aztán telt az idő és nem történt semmi, csak az utasokon csordogált egyre inkább az izzadtság...
Az egyik utas már nagyon megunta a várakozást (mások is, csak nem szóltak), előrement megkérdezni, hogy mi lesz a folytatás... Aztán szegény eléggé leforrázva kullogott vissza helyére, úgy elhajtotta az új sofőr... mindenki megdöbbenve szemlélte az eseményeket.
Kisvártatva közölte a buszunk új pilótája, hogy valami a megrokkant járművön maradt, úgyhogy még vissza kell mennie... újabb várakozás az átkelésére oda-vissza... és végre valahára elindulhattunk...
Igazándiból senki nem értette, hogy miért a működő busz vezetőjét kellett lecserélni.. és várakoztatni az utasokat a dög melegben....
Aztán mikor szóvá tettem a jól ismert közösségi portálon a panaszomat, akkor az egyik ismerősöm felhomályosított, hogy valószínűleg a magát megadó busz sofőrjének lejárt a műszakja és így tudták felszabadítani a buszőrzés alól. Ez nagyon emberséges a közösségi utasforgalmat biztosító vállalat részéről. De hol van a becsületesen, nem kis pénzért jegyet, bérletet vásárló utazók érdeke?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése